Gondoljon a hóra
Nagyon sok előadó küzd, a megszólalása előtt, olyan heves lámpalázzal, amely a beszéd egész fizikai menetére, a hangadás teljes apparátusára kihat. A lámpaláz hatására a beszédet előállító izmok megfeszülnek, és ez akadályozza a megfelelő légzést.
Ha Ön is ez a típusú előadó, akkor mindenképpen meg kell tanulnia azokat a technikákat, amelyekkel ellazíthatja a légzéshez, a hangadáshoz, a hangzók képzéséhez szükséges izomzatot.
Hogyan lehet például könnyen és hatásosan ellazítani a hangszalagot?
Miután az állkapcsot mozgató rágóizmokat és a nyelv izmait ellazította, lassan és koncentráltan gondoljon a hó szóra (de vigyázzon: ne mondja ki!). A hangszalag és az egész garat már a gondolattól beáll abba az állapotba, mely a szó tényleges kimondásához szükséges. Tehát: a hangszalagok egymástól lágyan eltávolodnak, a garat nyitott állapotba kerül. Ezt követően nyitott szájon keresztül, nagyon lassan (szinte csak lehelve) a garatra szívja be a levegőt, majd eressze ki lassú, kényelmes ütemben.
Ha a gyakorlatot a leírtak szerint végzi, érezni fogja, hogy a hangszalagjai teljesen ellazulnak, a légzése könnyűvé válik.

A tanulmánykötet a narratológia és a retorikai elemzések összekapcsolásával kísérletezik három ciklus keretében. A két leíró apparátust nem csak szónoki és történetmondó szépirodalmi szövegeken keresztül vizsgálja: több tanulmány foglalkozik az irodalomtörténet, a történetírás, az útleírás, a film, a kép, az öltözködés és a teleregény narratív és retorikai sajátosságaival.
E kötet tanulmányai egyrészt az angliai romantikus korszak elméleti és költészeti konstrukcióit (Blake, Wordsworth, Coleridge és Keats), másrészt a romantikus látásmód a műeszmény előzményeit (Shaftesbury, Burke, Charlotte Smith) és recepciójának néhány aspektusát vizsgálják (preraffaeliták, pszichoanalízis). A kötet előzménye a 2006 júniusában az ELTE Anglisztika Tanszékén rendezett Forradalom és retorika című konferencia, mely a tanszékről indult, illetve ott dolgozó fiatal kutatók és doktoranduszok eszmecseréje volt.
Paul de Man, a "leghallhatatlanabb teoretikusunk", az irodalomelmélet sokat emlegetett és vitatott alakja. A Retorikai füzetek második kötete nemcsak az általa kidolgozott retorikai koncepciót járja körül, hanem egyszersmind tágabb összefüggésekbe is helyezi írásait.
